Az európaiakhoz képest fiatal magyar betegszervezetek aktivitása egyelőre meg sem közelíti a jóval régebben alakult német vagy skandináv csoportokét. „Ezekben az országokban gyakoribb az önkéntes munka is, nálunk előbb kissé fel kell rázni a betegeket” – összegezte tapasztalatait dr. Ortutay Judit, a Magyar Reumabetegek Egyesületének elnöke. Hozzátette: nálunk egyelőre az információigény motiválja a tagokat. Azt várják közösségüktől, hogy tájékoztatást kapjanak: kivel és mikor beszélhetik meg problémáikat. Meggyőzésükre – járjon el a kontrollvizsgálatokra, tartsa be a diétát, fogyjon le stb. – a betegvizsgálat során alig jut idő, pedig együttműködési készségük megsokszorozódhat, ha kellő tájékoztatáshoz jutnak. Ebből a szempontból nagyon is aktívak: a felvilágosító programok iránt óriási az érdeklődés, de az ott ülőknek csak szűk rétege változtat az életmódján. Arra, hogyan lehet a betegeket ennél többre rávenni, az elnök asszony úgy válaszolt: információval, információval, információval. A szervezet céljainak azonban csak egy részét teszi ki a tagok tájékoztatása, ami mellett a döntéshozók informálását is fontosnak tartják. Megpróbálják felhívni a figyelmüket a betegségre, annak életminőséget rontó hatásaira és az érintettek nagy számából adódó népegészségügyi jelentőségére, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának és a korszerű gyógyszerek hozzáférhetőségének fontosságára. Dr. Ortutay Judit tapasztalatai szerint néhány éve tartó tevékenységük ezen a téren kézzelfogható eredményt még nem hozott.